A múlt hét folyamán a Pénzügyminisztérium által közzétett adótörvény-tervezet néhány technikai részletszabállyal módosítja a 2023. őszi adócsomag részeként elfogadott és 2025. január 1-től hatályos normaszöveget, amely lehetővé teszi a magyar és uniós vállalkozások számára, hogy letelepedési országuktól eltérő tagállamban is alkalmazhassák az alanyi adómentesség szabályait. Az új szabályok bevezetése uniós kötelezettségből is fakad, az irányelv ugyanis a jövő évtől kezdődően, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében írja elő az alanyi adómentesség „határon átnyúló” alkalmazhatóságát. A szabályozás jól illeszkedik a hozzáadottérték-adó, azaz az áfa területén tapasztalható harmonizációs és adminisztratív egyszerűsítést eredményező trendekbe is.

A szabályozás sarokpontja az ún. „uniós árbevétel” fogalma, amely az adóalany által a Közösség valamennyi tagállamában az alanyi mentességi szabályozás alatt teljesített ügyletek adó nélkül számított összegét jelenti. Az adómentesség másik tagállamban való választásával az adózó csak akkor élhet, amennyiben uniós árbevétele sem a megelőző év, sem a tárgyév vonatkozásában nem haladja meg a 100.000 eurót. Uniós szinten tehát az adózóknak arra kell figyelniük, hogy valamennyi tagállami értékesítésük aggregált összege ne haladja meg a 100.000 eurós árbevételi értékhatárt. Fontos ugyanakkor, hogy amennyiben valamely belföldi vállalkozás más uniós tagállamban kíván az adómentesség hatálya alatt értékesíteni, úgy az érintett tagállam adómentességi értékhatárára is külön figyelemmel kell lennie. (Tagállamonként jelentős eltéréseket tapasztalhatunk a mentességi értékeket illetően, a magyar 12 millió forintos határérték kb. 30.000 eurónak feleltethető meg, Portugáliában a határérték 12.500 euró volt 2021-ben, Olaszországban 65.000 euró).

Amennyiben magyar adózó kíván élni az uniós alanyi adómentességgel, úgy első lépésként a magyar adóhatóság felé kell nyilatkozatot tennie, külön megjelölve, hogy mely tagállamban vagy tagállamokban kíván élni az adómentességgel. (Hasonlóképpen, a Magyarországon nem letelepedett adózó a letelepedési helye szerinti adóhatóságnál tesz nyilatkozatot). Az adóhatóság a kérelem elbírálását követően „EX” utótagot tartalmazó egyedi azonosítószámot hoz létre az adózó számára.

Az adózóknak ezt követően egy, az adóhatóság által erre a célra létrehozott felületen, minden naptári negyedév vonatkozásában adatot kell szolgáltatnia közösségi adómentes ügyleteiről, tagállami bontásban. Az elektronikus szolgáltatások és távértékesítés kapcsán bevezetett „egyablakos” rendszert ismerő olvasóinknak ez a megoldás ismerős lehet. A határérték(ek) túllépésének esetében az adóhatóság az egyedi azonosítószámot érvényteleníti.

Amennyiben az adózó az uniós árbevételre vonatkozó 100.000 eurós értékhatárt adott naptári évben meghaladja, úgy az értékhatár túllépését követő naptári év végéig nem választhatja a kiterjesztett uniós alanyi adómentességi szabályok alkalmazását.